05. - 'Cause all I know is we said "Hello.", and your eyes look like coming home

Taylor Swift ft. Ed Sheeran - Everything Has Changed

 - Eleanor, ezek már csak a barátaid lehetnek, beengeded őket? - kiabált át anya az étkezőből a társalgóba, ahol éppen tévét néztem Zack-kel. 

- Persze. - válaszoltam és az előszobába szaladva lenyomtam a kaputelefon gombját, így a kis képernyőt megjelent Cam mosolygós arca. Mögötte egy másik alak állt, de az ő arcát nem láttam a sötétben. - Gyertek. - mondtam és beengedtem őket. Felvettem kabátomat (anya ragaszkodott hozzá, hogy szoknya legyen rajtam, hogy megtiszteljem a családomat egy elegáns megjelenéssel) és kirohantam a macskaköves útra. Félúton találkoztunk Cam-mel, én pedig boldogan nyakába vetettem magam. 

- Milyen csinos valaki. - nézett végig rajtam mosolyogva, mikor elengedtük egymást. 

- Ne is mondd! - forgattam meg szemeimet. - Te pedig biztosan Shawn va... - fordultam a Cameron mellett álló sráchoz, de a lélegzetem is elállt, ahogy felismertem. A szívem gyorsabban kezdett verni, mit valaha. Ajkaim elnyíltak egymástól a nagy csodálkozások közepette. 

- Szia. - nyögte ki a velem szemben álló fiú, szintén csodálkozva. - Shawn. - intett ügyetlenül. 

- E-elanor. - suttogtam. 

- Mi van veletek? - nevetett fel mellettünk Cam. - Ismeritek egymást?

- Nem. - vágtuk rá egyszerre.

- Csak láttuk egymást. A kikötőnél. - folytatta Shawn. 

- Ó. Óóó! - bólintott egy nagyot Cam. - Ó, látom mi van itt. - vigyorgott, mire én is és Shawn is heves tiltakozásba kezdtünk. 

- Menjünk be. - mondtam gyorsan, még mielőtt Cameron mindenféle elméleteket gyártana. - Előre szólok. Két unokatestvérem teljesen meg lesz őrülve. - néztem Cam-re, mikor már a bejárat előtt álltunk. Shawn minden mozdulatomat figyelte, s mikor véletlen találkozott tekintetünk én elpirulva elfordítottam fejem. Kinyitottam az ajtót és betessékeltem a fiúkat. Megmutattam, hova akaszthatják dzsekijüket. Shawn bőrdzsekije alatt csak egy fekete pólót viselt, és akármennyire próbáltam elszakítani tekintetem róla, nem sikerült. Ahogy felakasztotta kabátját, karizmai megfeszültek, én pedig majdnem ott helyben elájultam.
- Dora, Jenna! - szóltam unokatestvéreimnek, ahogy behúztam a két fiút a társalgóba. Ilyen boldogságot a lányok arcán még életemben nem láttam. Egymás szavába vágva magyarázták Cam-nek, és nagy meglepetésemre Shawn-nak is. Összevont szemöldökkel néztem, ahogy Jenna éppen azt taglalja, hogy Shawn-nak mégis milyen angyali hangja van. Sunyiban előkaptam telefonomat és beírtam a keresőbe Shawn nevét.
- Hm. - ennyit reagáltam, mikor megláttam, hogy énekes. - Hát... ez fantasztikus. - motyogtam. Ahogy a fiúra néztem, egyszerűen nem tudtam elképzelni, mint sztárt. Ő csak a fiú a kikötőről.
Miután bemutattam mindenkinek Shawn-t és Cam-et, helyet foglaltunk az asztalnál. Shawn és Cam közé kerültem. Sam vágta fel a pulykát. Bőven volt étel az asztalon, alig tudtam kiválasztani, hogy mit egyek.
- A bőség zavara? - kérdezte mosolyogva Shawn, mikor épp az erdei gyümölcsös párolt káposzta és a bajor káposzta között kapkodtam tekintetemet.
- Valami olyasmi. - válaszoltam zavartan.
- Kóstold meg inkább a spenótos rizst. Az jobban megy a pulykához. - nyújtotta oda a tálat. Még mindig halálosan zavartan elvettem tőle a tálat. És ekkor valami olyan történt, mint a filmekben. Ujjaink összeértek, nekem pedig nemhogy pillangók kezdtek el repkedni a gyomromban, hanem mintha egy egész állatkert dübörgött volna ott bent. Majdnem elejtettem a tálat, de szerencsére időben észbe kaptam.
- Köszönöm. - motyogtam zavartan. Shawn újra beszélgetni kezdett Zack-kel a videó játékokról.
- Hát ez meg mi volt? - fordult felém vigyorogva Cam.
- Ó, fogd be. - mosolyogtam rá és bekaptam egy falat húst a körettel. És igen, a spenótos rizs tényleg illik a pulykához.
Szerintem ez volt az első családi összejövetel, ahol jól éreztem magam Shawn-nak és Cam-nak köszönhetően. Miután befejeztük a vacsorát és a család elment, felmentünk a szobámba és nevetve megmutattam nekik a rajzott, amit Shawn-ról csináltam, majd eljátszottam nekik az egyik dalt, amit írtam. Boldogan konstatáltam, hogy tetszett nekik. Agyon dicsérték a hangomat, meg egyebek. Megmutattam nekik több rajzomat és festményemet is, amiket szintén megdicsértek. Tizenegy körül elküldtem őket, mert úgy volt megbeszélve, hogy fél óra múlva jönnek értem a srácok. Kikísértem őket a kapuig, ahol mindkettőjüket szorosan megöleltem. Mikor Shawn izmos karjai derekam köré fonódtak, egy pillanatra megállt a világ. Arcomat nyakhajlatába fúrtam, beszívtam finom illatát. Biztonságot éreztem karjaiban. Hihetetlen érzés volt.
Negyed óra múlva sóhajtva néztem tükörképemre.
Előre be voltam szarva ettől az estétől.

.:Shawn szemszöge:.

Mikor megláttam, hirtelen minden szétesett. Minden darabjaira hullott. Semminek sem volt többé értelme, csak neki. Egy szőke ciklon. 

Egész úton nem tudtam másra gondolni. Eszembe jutott, hogy reggel mennyire közel voltunk egymáshoz, és nem is tudtam, hogy ő az. Magam előtt láttam, amint nevetve megmutatja a rajzot, amit készített rólam. Amint énekel, miközben gitározik. Gyönyörű volt. Egyszerűen tökéletes. 

- Veled meg mi van? - kérdezte Cam, mikor már negyedórája úton voltunk, és nem mondtam semmit. 

- Semmi. - ráztam meg a fejem. 

- El, ugye? - vigyorgott rám, majd újra az útra terelte figyelmét. Lassan bólintottam. - Nagyon különleges lány. Akarod látni holnap?

- Persze! - kaptam Cameron-ra tekintetem. 

- Elmegyünk érte a sulija elé, jó? - mosolyogva bólintottam. Az út hátralévő része csendben telt. Megint Eleanor-ra gondoltam. Mindig Eleanor-ra gondoltam. Fél tizenkettő körül értünk haza. A házban csönd és sötétség honolt, csak a húgom ajtaja alól szűrődött ki halvány fény. Halkan becsuktam magunk után az ajtót. Levettem a pólómat és nadrágomat, majd bedőltem ágyamba, Cam pedig a matracra. 

- Mi a teljes neve? - kérdeztem telefonomat nyomkodva.

- Eleanor von Owerliv. - motyogta Cam párnájába fúrva arcát. Megkerestem Eleanor-t Instagram-on és bekövettem. Ezután sokáig nézegettem képeit. Körülbelül hatvan volt fent összesen, abból nagyjából harmincon volt rajta, barátokkal vagy egyedül. Fél egy körül zártam le telefonomat és letettem éjjeliszekrényemre. Cam már halkan szuszogva aludt, mikor én lehunytam szemeimet és mosolyogva elbóbiskoltam. 

Cameron telefonjának csörgésére ébredtem fel, bár hamar felvette. 

- El? - kérdezte rekedt hangon. Érdeklődve figyeltem, hisz hajnali három körül lehetett. Cameron arckifejezése csodálkozóra, ezután kissé ijedtre és dühösre váltott. - Hol vagy? Rendben. Megyek. - mondta idegesen és felpattant. 

- Mi történt? - ültem fel aggódva, miközben Cam felkapcsolta a lámpát és elkezdett öltözni. 

- El kell mennünk Eleanor-ért. Egy bár, nem messze, elmondta hol van. - hadarta, én pedig értetlenül elkezdtem öltözni. 

- De mi történt? - kérdeztem egyre idegesebben. 

- Megverte a pasija.